« Hogy is vagyunk ?   Ha én tudnám »
2009. febr. 3. 23:25 - írta Mexx Fly
19 komment
Volt/van egy blog. Azt hiszem az első román meleg témájú blog, amit elkezdtem olvasni. Egy román srác írta, aki a boldogságot kereste. Aztán rátalált egy magyar fiúra, és úgy tűnt sikerült, megtalálta élete szerelmét. Olyan ritka, igazi szerelem volt az övék. Egymásnak éltek, boldogok voltak. Közösen vezették tovább a blogot.

Aztán a román srác édesapja meghallt, a múlt héten. A napokban a srác vissza indult Budapestről (mert idő közben oda költöztek ki ketten), hogy elintézze a hátra maradt dolgokat. Vissza indult, de nem ért célt, mert hibáján kívül balesetet szenvedett. Az orvosok 70 %-os esélyt adtak a felépülésre. Ma Teo meghalt.

Én még most sem térek magamhoz. Ez akkora sokk volt számomra, és olyan fájdalommal tölt el, hogy azt nem tudom szavakkal leírni. Annak ellenére, hogy csak a blogjuk által ismertem őket, mégis velük együtt örültem és velük együtt sírtam, valahogy része volt az életemnek az ők élete.

És most együtt szenvedek Zolival (mert így hívják a magyar srácot) és csak remélni tudom, hogy ezután a hatalmas csapás után fel tud állni, és tovább tud lépni. Imádkozok érte.

Most már csak egy kérdés van folyton bennem. MIÉRT ? MIÉRT ? MIÉRT ?


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Eddig 19 komment érkezett ()

  • 1.  Aidan
    2009. 02. 03. 23:41

    Uhhh. Ma már másodjára futok össze halál-témájú bejegyzéssel, és már így is a padlón vok. De ha megadnád a blog címét, azt is szívesen elolvasnám.

  • 2.  egy srác
    2009. 02. 04. 5:41

    Én is mindig az ilyan "miért?" kérdésekre keresem a választ... és ez most jól betett nekem is, pedig fogalmam nincs kikről van szó. Nem értem miért kell fiatal embereknek meghalni, akik előtt ott van még az egész élet... Ez olyan rohadt igazságtalan és kegyetlen dolog :(

  • 3.  Aidan
    2009. 02. 04. 10:46

    egy srác: Hát, nem is tudom. Számunkra tűnhet igazságtalannak meg kegyetlennek, de közel sem lehetünk biztosak abban, hogy odaát rosszabb lenne nekik, mint itt. Feltéve, hogy hiszünk valamiféle túlvilágban. Ha meg nem, akkor... el sem tudom úgy képzelni egy ember életét. Túlvilág nélkül nincs értelme semminek.

    Summa summárum, nincs kizárva, hogy odaát meg ők sajnálnak minket annyira, hogy nekünk itt kell iszonyatosan kínlódnunk, míg nekik meg már milyen jó. :) Fel a fejjel (Mexx Fly-nak is)!

  • 4.  Mexx Fly
    2009. 02. 04. 11:48

    Nekem most igencsak betett ez a hír. Már a bejegyzést is pityeregve írtam meg, de amikor lefeküdtem jött a java. Vagy két órán át sírtam. Most is pocsék állapotban vagyok, s még csak gondolni sem merek arra, hogy mit érezhet a srác.

    A blog címe: hlife.wordpress.com/

  • 5.  979
    2009. 02. 04. 11:48

    Aidan: jön a tavasz, úgyhogy jobb, ha felkészülsz a halál témájú bejegyzésekre.

    Egyébként AZÉRT. Amikor egy csecsemő világra jön, senki nem kérdezi meg, hogy miért, miért, pedig az ugyanannak a dolognak (a létnek) a másik végpontja. És egyáltalán nem biztos, hogy ez boldogságot jelent valakiknek (míg a halál szomorúságot), hiszen hány millió olyan gyerek születik évente, akiknek az egész élete az elképzelhetetlen mértékű nyomor és nélkülözés?

  • 6.  Aidan
    2009. 02. 04. 12:09

    979: Okés, de ha már ez ennyire evidens és együtt jár a tavasszal, akkor én is írok egyet. :P Felkészülni meg sztem nem nagyon lehet, maximum érzéketleníteni magad.

  • 7.  Aidan
    2009. 02. 04. 12:20

    Mexx Fly: Elolvastam. Nem mondom, hogy mindent értettem, de a lényeget igen. Szomorú.

  • 8.  Mexx Fly
    2009. 02. 04. 12:41

    Aidan: Nagyon az.

  • 9.  UrbanReality
    2009. 02. 04. 13:30

    Te csak a blogon keresztul ismerted meg oket, en szemelyesen is ismerem oket.
    Teo olyan volt szamomra mint a testverem, lelkitarsam, o volt az aki mellem alt mikor szomoru voltam, o volt az aki felnyitotta a szemem mikor vakon jartam... Megtalalta boldogsagat, osszehazasodtak Hollandiaban es az este a parja karjaiban halt meg.
    Este beszeltem Zoli-val, remegett... ma indulok hozza. Szavam nincs, o elvesztette a szerelmet, es en a lelkitarsamat.
    miert? en se tudom, semeimet mar kisirtam, erom alig van, de nemsokara indulok.

  • 10.  egy srác
    2009. 02. 04. 18:40

    Aidan: én nem hiszek a túlvilágban... Szerintem ilyen nincs. De tegyük fel, hogy mégis. Attól még igazságtalan, ha egy olyan valaki hal meg, aki fiatal és élni akar! Én ezt nem tudom elfogadni - bár kénytelen vagyok. Persze ahány ember, annyiféle gondolkodásmód. Nyilván másképpen gondolkodik az, aki még nem élt át ekkora tragédiát. Ez alatt azt értem, hogy egy olyan embert veszít el, aki számára a legfontosabb, mindennél is mindenkinél jobban szereti... Aki viszont már átélte, azt nem fogja érdekelni a túlvilág...

  • 11.  Green.G
    2009. 02. 04. 18:45

    Együttérzek mindenkivel és sajnálom,hogy ilyen tragikusan alakult két boldog ember élete. Ilyenkor látszik igazán,milyen rövid az élet.Ki kell használni a boldogság minden egyes percét. Elképzelni sem lehet,mit érezhet ilyenkor egy ember,aki elvesztette élete párját. :'(

  • 12.  Aidan
    2009. 02. 04. 19:40

    egy srác: Akkor te miért élsz? Mi értelme van az egésznek?

  • 13.  egy srác
    2009. 02. 04. 19:58

    Aidan, ez egy nagyon érdekes kérdés... Pont erről írtam valamelyik nap és egyfolytában ezen agyalok. Nem tudom a választ. Személy szerint én a saját életemnek már nem látom értelmét, de ez nem azt jelenti, hogy szerintem semminek nincs értelme. Én annyit mondtam, hogy nem hiszek a túlvilágban és igazságtalan, ha valaki fiatalon meghal. Ezen véleményemet továbbra is tartom, a Tiedet pedig elfogadom és tisztelem. Nem akarlak meggyőzni semmiről, vitatkozni pedig végképp nem szeretnék :) Egyszerűen csak kifejtettem, hogy mit gondolok.

  • 14.  Aidan
    2009. 02. 04. 20:03

    egy srác: Elnézésedet kérem, ha letámadásnak vetted kicsit, amit írtam, de nem erről volt szó. :) Egyszerűen csak ennyire érdekelt a válaszod a kérdésekre, és kitörtek belőlem, mert olyan marha kíváncsi ember vagyok. :)

    Meggyőzni én sem akarok senkit, vitatkozni pedig igenis akarok, amennyiben az konstruktív, és nem a másik "lealázása" a cél. De inkább olvasom is a blogod, és majd ott nyilvánítok véleményt, ha úgy hozza a sors. :))

  • 15.  captain29
    2009. 02. 04. 23:14

    Miért? Én is szeretném megtudni miért történnek ilyen tragédiák. Ez borzalmas.

  • 16.  Iguazu
    2009. 02. 05. 18:17

    Hogy miért, azt sose fogjuk megtudni. Nagyon sajnálom a történteket.

  • 17.  xgv
    2009. 02. 06. 12:54

    Nincsenek megválaszolatlan kérdések, csak rosszul feltett kérdések ;)

  • 18.  Confessor
    2009. 02. 07. 13:32

    A MIÉRT-re marha egyszerű a válasz. Vagyis, hogy miért tesszük fel azt a kérdést. Mert haláltagadó társadalomban élünk már egy jó ideje.
    Logikusan végiggondolva, ki garantálja azt, hogy az ember eléri mondjuk a 80 éves kort? Senki.

    Gyerekek ezrei halnak meg háborúban, éhínségben, természeti katasztrófákban vagy erőszak következtében.

    Senkivel sem kötöttek szerződést a születésekor, hogy akkor itt van neked 90 éve, ez a tiéd.
    Célszerű azzal a tudattal élni, hogy egyszer úgyis véget ér. Akár öt perc múlva, akár ötven év múlva. És közben nem azon keseregni, hogy bármikor meghalhatunk. Mert akkor tényleg lófaszt sem ér az ember élete.

  • 19.  Confessor
    2009. 02. 07. 13:34

    Ja, egyébként meg azért történnek szar dolgok az életben, mert az élet szar.

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.