2009. jan. 31. 11:37 - írta Mexx Fly Mikor jobban, mikor rosszabbul.

Tulajdonképpen még mindig fojt a CC-vel kapcsolatos dolog. Aznap este, amikor megmondta, hogy találkozott egy másik sráccal és, hogy együtt vannak (apropó ezt nem is mondta konkrétan, de ha azt mondta, hogy megismert valakit, akkor gondolom ez azt jelenti) azt sem tudtam mit mondjak. Úgy éreztem, mintha jól pofán vágtak volna, keringett körülötte a szoba, teljesen kiütött.

Egyáltalán nem vártam erre. Éreztem, hogy valami van, mert eltűnt, amikor meg fent volt akkor nem igazán akart beszélgetni. Tudtam, hogy van valami ezért konkrétan rákérdeztem. Először nem akart válaszolni, de azért én sem vagyok hülye, és végül csak beismerte, hogy tényleg van a dolog mögött más is.

Azt mondja sajnálja, és nem akart megbántani, és ha akarom lehetünk barátok. Nem tudtam akkor konkrét választ adni. Akarom is, meg nem is. Akarom, mert irtó jó fej, normális és mindig megnevettet, nem akarom, mert félek, hogy ez nálam kicsit mindig is több lesz, mint kellene. S az a fura, hogy még csak nem is láttam, csupán egy virtuális srácot ismertem meg benne. Lehet én rontottam el azzal, hogy nem mentem el a vakrandira, amikor hívott. De a vakrandi az olyan... szóval nem mentem el.

Most meg folyton ő jár az agyamban, és én még milyen szépen elterveztem mindent. Hogy de jó lesz majd nekünk. Már az sem számított, hogy román. Örültem, hogy lesz valakim, akit szerethetek. Nagyon jó lett volna. Igen.

Na de ez a pofoncsapás is jó volt valamire.

Ezután nem szeretnék nagyon érzelgős lenni. Értelmetlen. Sőt ha tehetném teljesen kiirtanám az érzelmeket az életemből, de ugye ahhoz túl nagy munka kellene, és nem is szeretnék csak robotként élni. De egy darabig abbahagyom a Romeot, a keresést. És helyette inkább a munkával fogok foglalkozni, ha kell éjjel nappal.

És ha úgy adódik belemegyek kalandokba is, igen, azt hiszem belemegyek.

2009. jan. 27. 21:57 - írta Mexx Fly Teljesen másról szerettem volna írni, de elmarad.
CC megismert valaki mást, és nekem jobban fáj mint gondoltam volna. Ez most nagyot ütött, sok más mellett. Talán én rontottam el.
A sírás környékez.

2009. jan. 15. 20:17 - írta Mexx Fly A válasz egyszerű: senki.

Szeretnék néha szeretni valakit, törődni vele. Szeretném ha valaki ÚGY is fontos lenne nekem. És szeretném ha én is fontos lennék valakinek. Mégha csak egy kicsit is.

2009. jan. 13. 16:21 - írta Mexx Fly Jelentem, még élek. Köszönöm mindenkinek az aggódó kommenteket, jól esik olvasni, hogy aggódtok és bátoríttok.

Amikor befejeztem a múltkori bejegyzést, a küldőpapírom alapján utánakerestem a betegségemnek, aztán találtam is elég sok olyan oldalt, ahol írnak erről, hol így, hol úgy. A végén meg abbahagytam, mert sokszor olyan szörnyűségeket írtak, hogy beparáztam. De végül is nem olyan vészes a dolog, mint ahogy én azt lereagáltam, legalábbis remélem. De hihetetlen, hogy egyik percben milyen nyugodt vagyok, a másikban meg elfog a pánikroham, és alig tudom lecsillapítani magam.

Tegnap felhívtam az asszisztensnőt, egy kivizsgálást kellett volna beprogramozni, de csak február végére volt időpont, mondom neki, kösz inkább nem, az nekem már túl késő. Viszont csütörtökön ismét megyek dokihoz, most más vizsgálatokra kell elküldjön, remélem nem derül ki semmi komolyabb baj, és hamar letudom ezt a hercehurcát.

Idő közben szombaton felvettem egy helyi srácot a messre, komoly kapcsolatot keres. Csak valahogy nem működik közöttünk a kommunikáció, legalábbis irtó nehezen megy, én próbálkoznék de ő kevésbé, vagy nem tudom. Képet szeretne, én meg még nem szeretnék küldeni, mert van egy közös ismerősünk, és mi van ha szívatás az egész, vagy pletykás aztán még a végén jól elpletykálja. Ti mit javasoltok ?

* Az aggodalmaim alatt elkezdtem Puccinit hallgatni (nem jellemző rám, viszont egyre többszőr hallgatok komolyzenét). Tetszik.

2009. jan. 8. 16:28 - írta Mexx Fly Egy ideig abbahagyom a blogozást. Voltam ma orvosnál, még a tavaly el kellett volna mennem, de lemondták és áttettek idénre. A lényeg, hogy jövő héten egy sor analízist kell végeznem, és aggasztó a helyzet, legalábbis én annak tartom és fogalmam sincs mire gondoljak. Rémképek vannak előttem, rettegek. A legrosszabb, hogy most várni kell jövő hétig mert már nem lehet analízisre menni, így is sokan vannak. Addig meg szétvet az ideg, itthon meg senki nem tud semmiről. Nem akarom, hogy tudjak. Senki... Félek.

2009. jan. 3. 9:51 - írta Mexx Fly Fáradt vagyok, az agyam össze vissza jár, folyton ütköznek a gondolatok, wáááááááá.

A szilveszterrel kapcsolatban nem számolhatok be olyan érdekes történetekről, mint Captain vagy Goner, de talán az már érdekesebb, hogy az elmúlt négy szilveszterrel ellentétben, amit mindig otthon töltöttem, az idei máshol volt. Szerencsére. Ez sem volt álmaim szilvesztere, de jó volt. Egyik ismerősömnél voltam, négyen ünnepeltünk. Egy ágyban aludtam egy lánnyal. S folyton csak arra gondoltam, de jó lenne ha valakivel átölelve aludhatnék, pl. CC-vel. A lány szerint egész éjjel nyöszörögtem.

Mégis valamiért érdekes volt ez a szilveszter. Egész végig fent voltam a messengeren mobilon keresztül, mert CC dolgozott és valamilyen szinten vele akartam lenni. Nem beszéltünk egész végig, mert volt amikor dolga is akadt, de azért mondhatni, hogy "együtt" töltöttük a szilvesztert. Nem tudom miért, de valamiért megtört valami, úgy érzem nagyobb bizalmat kaptam tőle és olyan dolgokat mondott el akkor este, amiket másnak nem szokott. Ugyanakkor mesélt arról is, hogy még mindig tart az exéhez, és, hogy beszélt is vele akkor este. Mondjuk ez nem lett volna baj, ha másnap este nem megyünk bele mélyebben a témába - ismét messes mobilozás, egész nap vártam, hogy fellépjen, nem is vagyok hülye - és több ki nem derül. Ugyanis ő tényleg tart a sráchoz, és úgy néz ki, hogy a srác is újragondolta és neki is fontos, talán újrakezdik. Na ez valamiért nagyon rosszul érintett. Fogalmam sincs miért, de fáj. Elsején az egyik román tv leadta a Rómeó és Júlia musicalt, francia változatban, aminek a vége egy jó nagy bőgés lett részemről, még szerencse, hogy egyedül néztem, mert a szilveszteri csapat a konyhában beszélgetett.

Szilveszter óta valahogy csak ő jár a fejemben, pedig még csak nem is tudom, hogy néz ki, de valamiért annyira megfogott, hogy most nem tudok szabadulni tőle. Csak nem lettem szerelmes ? Most elment a hegyekbe, és máris rosszul vagyok és hiányzik. Nem jó ez így, nem jóóóóóóóóóóó.

Nem elég ez, de szilveszter napján a jobb vádlimban, egy adott ponton villámszerű szúró fájdalom jelentkezett, ami két-három másodpercig tart, de olyan fájdalmas, hogy mindig felordítok és felszökök fájdalmamban. Első nap csak egyszer fordult elő, elsején már sorozatban jött, volt, hogy az ágyból ugrottam ki olyan élesen belém hasított a fájdalom. Tegnap sem kímélt, kínozott rendesen. Ma még nem jelentkezett, viszont fáj a lábam. Már előre stresszelek mikor jön elő megint.

Ez mellett pedig az állkapcsommal is baj van, a jobb felén valamiért fáj és kattog, a fülem is fáj, olyan mintha huzatot kaptam volna, pedig nem is. Ha még nem lenne ez elég akkor azt is elmondom, hogy az éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam. Egyetlen fekvési pozícióban sem tudtam nyugton maradni, a gondolatok meg nem hagytak nyugodni. Fogalmam sincs megint mi lehet a gond, de, hogy le vagyok robbanva az biztos.

Szépen kezdődik a 2009-es év.

2008. dec. 30. 0:48 - írta Mexx Fly Ha jellemezni szeretném a 2008-as évemet, mindenképpen a nehéz jelzővel illetném. Mindenféle szempontból az volt ez az idei év, és még van belőle két teljes nap, úgy, hogy bármi megtörténhet.

Na de kezdjük az év elejétől. Januárban a munkámban állt be egy nem várt fordulat, ami az egész idei évre kihatott. Sokkal nehezebben ment idén az egész, és sokkal kevesebbet kerestem vele, mint tavaly. Az okokról sokat lehet filozofálni, és néhányukat tudom is, néhányukat nem, a lényeg, hogy nehezen éltem meg. Sokkal többet dolgoztam és kevesebb élvezet volt benne.

Az év első fele a munka mellett tanulmányi dolgokkal telt el. Júniusban pedig lezárult egy hat éves korszak az életemben, és ami még jobb, hogy olyan sikerrel, amire még én sem számítottam. De végre megvan, és emiatt már nem kell fájjon a fejem.

Nagyjából május-június környékén döntöttem el, hogy feliratkozok a Romeora. Itt ismertem meg azt a srácot, akitől a harmadik randin az első csókomat kaptam és ami még fontosabb itt ismertem meg Besttet, aki talán a legjobb dolog amit a Romeo eddig adhatott nekem. A randis sráccal mégsem jöttek össze a dolgok, ő visszalépett. Így ismét feliratkoztam a Romeora, most már teljesen más névvel, még nagyobb reményekkel. Persze azzal is maradtam, de azért még mindig ott motoszkál a halvány gyertyaláng.

2008-ban négy randin voltam. Ezekből kettő nem párkeresés céljából történt. Az első randi volt a csókos sráccal, a második egy olyan sráccal akivel nagyon jól éreztem magam, azóta sem beszéltünk. A harmadikról még nem írtam, kész katasztrófa volt, azóta sem igazán áll szóba a srác velem, azt hiszem mindketten csalódtunk egymásban. A negyedik meg Besttel történt, szegényt jól megjártattam, de azt hiszem mindenképpen sikeres volt a találkozásunk.

Megtörtént az első coming outom, meg a második is. Egyelőre nem tervezek újabbat, most inkább mást szeretnék :D Jelenleg két sráccal folytatok beszélgetést, a jövő titka mi lesz belőle.

Októberben elkezdtem bloggolni. Hogy minek hatására pont ekkor nem tudom, mert azelőtt is megfordult már a fejemben, és volt olyan időszak amikor sokkal nagyobb szükségem lett volna kiírni magamból a dolgokat, de mindennek így kellett történnie. Meleg témájú blogokat másfél éve olvasok. Sok kedvencem van. Sok mindenkinek írni szerettem volna közülük, egyeseknek írtam is, mások esetében elvettem a gondolatot, mert úgy gondoltam, nem vagyok hozzájuk elég értelmes, nem érem fel a szintjüket, még mai napig is van, hogy így gondolom, noha imádom az írásaikat.

Ismerkedéseim során egy időben nagyon rosszul érintett, ha valaki nem szeretett volna megismerni és pedig az illetőt nagyon is. Valahogy rosszul esett, hogy miért nem érdeklem őket pedig normális, rendes srác vagyok, de rá kellett jönnöm, nem mindenki így látja ezt. Most már elfogadom én is a dolgokat, hiszen én sem szeretnék sok mindenkit közelebbről megismerni, sőt nagyon kevés ember van akit közel engedek magamhoz.

Jövőre többet szeretnék dolgozni, jobban szeretnék keresni. Minden vágyam, hogy végre nekem is legyen egy párom, akit szerethetek és aki szeret engem is. Vágyom a törődésre, és arra, hogy valakinek fontos legyek. Nem vágyom szerelemre, megelégszem a szeretettel is. Ha ez nem jön össze, akkor sem szeretnék elkeseredni, de akkor viszont felhagyok az eddigi elveimmel és belemegyek egyéjszakas kalandokba is, persze csak ésszel. Szeretnék többet találkozni a barátaimmal, legfőképpen Besttel, és talán új barátokra lelek. Egészséges, jobb és érdekesebb ember akarok lenni.

Remélem sikerül.

Kívánok minden olvasómnak Sikeres és Boldog Új Esztendőt. Találkozunk 2009-ben. Köszönöm, hogy olvastatok.

2008. dec. 30. 0:08 - írta Mexx Fly Ez a karácsony valahogy érdekesre sikeredett. 24-én egész nap egyedül voltam, no karácsonyi feeling, csupán egy szokványos nap :) Na de az előzményekről.

December 22-én anyukám testvére, az élettársa és a hét hónapos kislányuk hazalátogattak Budapestről, és kinél másnál szálltak volna meg, mint nálunk. Így a szüleim átköltöztek az én szobámba, ők meg a szüleim szobáját vették a birtokukba. Nem mondhatom, hogy nagy lelkesedéssel fogadtam, hogy apám velem egy szobában szívja a levegőt, már csak azért sem mert éjjel horkol, de valami orbitálisan, és ráadásul folyton beszélhetnéke volt, minden hülyeség eszébe jutott csak, hogy beszélhessen. Még azt is megkérdezte, éjjel kettőkor, hogy imádkoztam és, hogy ugye szoktam minden este imádkozni. Ráadásul most így ünnepek alatt a szesz folyton ott van benne (nem mintha máskor nem lenne), így még az italszagot is el kellett viselnem, első éjszaka. Másnap már költöztem egyik ismerősömhöz :D

24-én még otthon voltam, a rokonok Cukorkával (legyen ez a csöppség neve, mert annyira édes, hogy csak na) betervezték, hogy meglátogatják az élettárs szüleit, ami a mi városunktól jó 150 kilométerre található. Reggel ötkor indultak. Én meg egyedül voltam egész nap otthon. Teendőim között szerepelt egy kis vásárlás, semmi más. Egy kellemes kis fürdőzés után beültem QAF-t nézni, közben pedig felzabáltam fél kiló szaloncukrot, egy tábla csokit, és még süteményt is vásároltam magamnak, a végére már édességmérgezést kaptam. De a kilók még nem látszanak rajta, sajnos.

Tavaly eldöntöttem, hogy senkinek nem fogok karácsonyi sms-t küldeni. Évekkel ezelőtt minden fontos embernek küldtem, volt aki visszaírt, a legtöbben csak azért mert én küldtem. Tavaly meg kipróbáltam, hányan küldenek ha én nem küldök. Nem volt meglepetés, épp azt kaptam amire számítottam. Így azóta nem küldők, lényegtelen.

Ehelyett idén egy valaki kapott tőlem smst, egy valakitől meg én, aki igencsak meglepett vele. Mivel Bestnek nem akartam sms-t küldeni, ezért felhívtam, így sokkal jobb volt, s legalább a hangját is hallhattam, úgyis már hiányzott nagyon. Jó volt vele beszélgetni :D

Most ugye gyerek van a családban. Anyukám egész nap kényezteti, gügyög, gagyog neki. Cukorka olyan édes, hogy meg kell zabálni. Olyan a mosolya, hogy mindenkit levesz a lábáról, nem lehet nem szeretni. S mikor elnézem, hogy a szüleim milyen odaadással és szeretettel veszik körül és mennyire élvezik babusgatni, elfog a szomorúság, hogy én ezt az álmukat nem válthatom valóra. Legalábbis nem hamarosan és nem úgy, ahogy ők azt szeretnék. Apám már rá is zendített, hogy nekem mikor lesz már gyermekem, ő már úgy várja az unokát. Anyukám eddig sosem mondta, de valamelyik nap, amikor Cukorka épp a tükörrel ismerkedett, az ő száját is elhagyta egy mondat.

Már előre félek attól, hogy mi lesz ha elmennek, egészen biztosan apám még erősebben rászáll a témára.

Mindenek ellenére én örültem, hogy ilyen karácsonyom volt, mivel sosem szerettem az ünnepeket, sőt utálom a karácsonyt. Valahogy csonkának érzem ezt a bejegyzést, valami jóval kellene lezárni, de no idea, így nekiállok a 2008-as évértékelőmnek.

2008. dec. 24. 7:59 - írta Mexx Fly Mindenkinek kívánok Kellemes Karácsonyi Ünnepeket.

2008. dec. 19. 21:20 - írta Mexx Fly Ma valahogy nagyon magam alatt vagyok. És magányos, nagyon magányos. Belül ordíttok, a szívem fáj és csak egy lépés választ el attól, hogy ne sírjam el magam. Talán a heti fáradtság teszi. Ugyanis ezen a héten igencsak belehúztam, szinte egész nap melóztam, valamelyik nap 14 óránál is többet.

Közben vasárnap este feltűnt egy olyan srác a neten, akire én már nagyon régóta vártam, csak eddig barátja volt, most meg szakítottak. Mindig azt mondtam magamnak, hogy mikor szakítanak már, mert én meg szeretném ismerni. És tessék, lőn a kívánság. Az esély adott, csak az a baj, hogy azóta fent sem volt messengeren, így a kommunikáció abbamaradt. És várom már, de nagyon.

Ugyancsak vasárnap felsőbb szintre lépett a Besttel való bizalmam, és azt hiszem most már kicsit, nem kicsit, hanem nagyon is jobban ismer és megérti az aggodalmaimat, félelmeimet.

Más részről mindenki fáradt, ideges és el van tűnve. Mindenkinek megvan a saját baja, gondja. Én meg egyedül érzem magam és szeretném ha valaki átölelne és nem engedne el sohasem. Szeretetre vágyom. Valakire, aki csak az enyém.

2008. dec. 14. 18:34 - írta Mexx Fly 979 felkérésére én is megírtam azt a 7 dolgot, amit rólam tudni kéne. Nagyon nem szerettem volna személyeset írni, meg van amiről nem is szeretnék írni, így hát ez lett belőle, enjoy:

- egyetemen többen azt hittén, hogy szerelmes vagyok egy lányba, pedig nem is, csupán jól kijöttünk és nagyon bensőséges volt közöttünk a viszony. Na jó, kicsit rá is játszottunk a dologra, de sosem volt közöttünk semmi komoly.

- akárcsak 979, én is loptam életemben. egyszer. történt ugyanis, úgy hat éves lehettem, hogy az egyik unokatestvéremnek volt egy kulcstartó féle játékmacija, nekem meg nagyon megtetszett és amikor nem látta eltettem zsebre. De nem lettem boldogabb tőle, folyton csak a bűntudat volt benne, hogy én most elloptam másvalakinek a játékát. Sehogy sem hagyott a gondolat nyugodni, így visszavittem egy másik alkalommal, persze, úgy, hogy ne tudja senki. Azóta soha többet.

- nem ez az egyetlen blogom, van több is, azok viszont nem teljesen rólam szólnak, és olyanok is olvassák, akik előtt titok, hogy meleg vagyok

- 24 évesen csókolóztam először, és még szűz vagyok (ha eddig még nem lehetett kivenni a blogomból)

- nagyon érzékeny lelkű vagyok. Hamar meg tudnak bántani és hamar elsirom magam. Amióta pedig szerelmes lettem még könnyebben bőgöm el magam

- nagyon félek a nemi betegségektől, talán ez az egyik oka, hogy eddig egyetlen szexfelkérést sem fogadtam el, pedig volt olyan pasi is, aki nálam 10-es listán 11-es. Ennek persze van magyarázata is, azonban erről itt és máshol sem beszélek. Elsőre meg senkivel nem tudnék lefeküdni, ahhoz kell némi bizalom.

- nagyon nem bízok az emberekben. Nem tudom ez honnan jön, de félek tőlük, talán ezzel is magyarázható a fent említett jelenség.

2008. dec. 9. 22:00 - írta Mexx Fly Tulajdonképpen ma egy vidám bejegyzést szerettem volna írni, de az ördög megint elrontotta a kedvemet, így most ismét olvashatjátok a panaszaimat. De azért megírom a vidám részét is :D

Kezdem mindjárt a tegnap reggellel. Hát persze, hogy az ördög költött, mindjárt veszekedéssel. De ne kérdezzétek, hogy mi volt a baja, mert nem emlékszem, félkomás állapotban voltam, és nem tudtam ráfigyelni. Na ebből lett nagy cirkusz, aztán valahogy elhallgatott és lefeküdt. Jó idegesen leültem megnézni a leveleimet. Közben bekapcsoltam a messengert is.

Belépett az a román srác, akivel már jóideje beszélgetek, legyen a neve.. hmmm... CC. Szóval fellépett a messengerre CC. Nagyon megörültem neki. Érdekes, mert valahogy mindig azt mondtam, hogy nem szeretnék román barátot magamnak, mert valahogy az nem működne nekem. Előbb utóbb előjön a kisebbségi kérdés, és az csak rosszat hozna, na meg ott vannak a nyelvi korlátok is, bármennyire is tudnék én románul, az anyanyelvén mégis jobban megérti magát az ember. Vele valahogy már jó ideje, talán két hónapja is beszélek. És normálisnak, rendesnek tűnik. Ami még tetszik benne, hogy nagyon titokzatos, és nem akar magáról elárulni sok mindent, mert olyan a munkahelye, az élete, hogy nem akarja felvállalni önmagát, mert fél. Az elmondottai alapján a barátai és a családja sem tudja róla, és nem is szeretné ha megtudnák. Szóval pont olyan ilyen szempontból mint én. És a másik, hogy jól egyezünk. Vicces és mindig megnevettet. Egyszóval édes, eddig.

Hol is hagytam abba ? Jaj igen, hogy fellépett a messre CC. Jót beszélgettünk, többször is megnevetett, és megbeszéltünk, hogy a tanárom lesz és kijavítja a román bakiimat, egyébként meg azt mondta csak nagyon kevésszer rontom el, pedig én tudom, hogy elég sokszor. Már négy éve nem beszélem napi szinten, írni meg pláné nem szoktam. Na most majd bepótolom.

Aztán úgy döntöttem elmegyek órára, így hamar letusoltam és megborotválkoztam. Felöltöztem, felraktam a fülhallgatót és irány a suli. Útközben ismét összetalálkoztam azzal a sráccal akivel szinte mindig, most már nem mer rám nézni, édes nagyon. Mindig mosolyognom kell ha meglátom. A suli egész jó volt, jó társaság, sok nevetés. Jól éreztem magam. Aztán este valaki megkért vásároljak neki egy asztali lámpát, így elmentem shoppingolni. Utána meg Transporter lettem, elvittem a lámpát a "megrendelőnek".

Nagyon hideg volt, majd megfagytam, én mégis valamiért jól éreztem magam. Hallgattam a zenét és sétáltam, közben meg folyton vissza kellett tartanom magam, nehogy táncra perdüljek. De azért megvolt a zenére való menetelés. hihi.

Este meg ismét fellépett messre CC. És tovább folytattuk a beszélgetést. Egyre jobban bírom, és úgy érzem talán egy rendes srác rejtőzik benne. Nagyon szorítok magamnak, hogy így legyen. S valahogy eldöntöttem, hogy picit félrerakom azt az elvem, hogy románokkal nem, mert sosem lehet tudni, lehet mégis nagyon jó lesz, lehet mégis ő kell nekem, és ő lesz az igazi. Persze ha lesz is egyáltalán valami közöttünk.

Ő már rég találkozott volna velem, de én blind date-re nem megyek, ő meg csak ilyen találkákra megy. Nem hajlandó képet küldeni senkinek magáról, fél, hogy visszaélnek vele, én meg kijelentettem, hogy márpedig blind date-re ne számítson tőlem. Azt mondja majdcsak beadom a derekam, én meg mondtam neki, hogy akarja, hogy bebizonyítsam, hogy mégsem fogom. Erre meg egy nagy, hosszú NEM volt a válasz. :D És tényleg nem áll szándékomban elmenni egy ilyen találkára, és ezt határozottan meg is mondtam neki. Csak meg kell bíznia bennem annyira, hogy küld magáról egy képet. Meglátjuk mi lesz, azt mondta még ennyit nem várt senki után, de nem bánja. Majd csak megbánja ha meglát élőben :)) Lesz ami lesz, de szorítok magamnak és ti is nekem.

És a tegnapi napban az volt még az érdekes, hogy amikor hazajöttem és belenéztem a tükörbe tetszettem magamnak. Jól néztem ki, ez a vélemény magamról egyébként elég ritka az én esetemben. De a tegnap tetszettem magamnak. Talán többször kellene "boldognak" lennem és akkor magamnak is tetszenék.

A biztosítékot a mai nap verte ki, amikor is az ördög szintén nem fért a bőrébe. Ezúttal anyukám főztjét kezdte el kritizálni - ami igencsak finom volt - majd megparancsolta neki, hogy soha többet ne fesse a haját vörösre. És persze ez tovább fajult, s jöttek a mocskolódások és meg mentem anyukámat megvédeni, visszaszoltam, és szó szót követett, stb... Most meg már félek bármit visszafeleselni mert nagy a vérnyomása és bármikor kaphat egy agyvérzést, aztán ha miattam patkol el nézhetem a lelkiismeretem. Már torkig vagyok vele, de nagyon.

Most ismét csend van, de hogy meddig nem tudom. Ennek ellenére most jól érzem magam. Ja és Besttel jövőre már tervezzük az újabb találkozást. Már alig várom.

2008. dec. 7. 12:32 - írta Mexx Fly Nyugaton a helyzet változatlan szokták mondani, na hát nálam is az, vagy talán rosszabb. Legalábbis az elmúlt néhány napban egyre csak mélyebbre süllyedek. Hullámvölgy az egész életem. Az érzelmi mindenképpen.

Nem is tudom hol kezdjem, annyi minden van bennem. Éjjel, az ágyban fekve tele vagyok gondolatokkal, de mire idekerülők arra már a legtöbb elillan, a semmibe vész. Pedig igencsak értelmesebb gondolatok, mint azok amiket ide most írok.

A héten pont órára mentem, amikor a suliban összeakadt a szemünk egy sráccal. Fiatal volt mint én. Nagy valószínűséggel meleg, az öltözködéséből ítélve mindenképpen, na meg édes. Biztos rólam is levágta a dolgokat, mert tetőtől talpig végigmért. És a heterók nem úgy mérik végig az embert.

Ismét eljött órára az a srác akinek én már a látványától az egekben lebegek. Annyira édes és a mosolya... hát az valami elragadó, nem is tudom kifejezni szavakban mit érzek amikor meglátom. Naiv kis szerelmesként tudok viselkedni amikor megjelenik. Kár, hogy nem sűrűn szokott órákra járni.

Aztán a héten elmentem Mikulás ajándékot vásárolni Down-al. Ő az a srác akivel nem is tudom milyen baráti viszonyban vagyunk. Tény, hogy egyre jobban tetszik és meg tudnám zabálni annyira édes. Hmmm... Ez fura. Nekem mostanság mindenki édes. Azt hiszem a szeretethiány és a magány teszi ezt.

A hét többi része és a hétvége is magányban telt. Én és a szobám. Kb. így írhatnám le az életem legnagyobb részét. Az internetezés is az őrületbe kerget, unom már, pedig függő vagyok. Mennék én bármerre, csak nincs aki hívna és nincs aki keresne. Sokszor elgondolkoztam, hogy talán bennem van a hiba, de azért mégsem tartom magam annyira rossz embernek. Na jó, bevallom nehéz eset vagyok, sokszor nyűgös, meg idegesítő. De azért szerintem alapjában véve kedvelnek az emberek, vagy merem azt remélni, hogy igen. Erről inkább őket kellene megkérdezni, de mivel egyik közelebbi ismerősöm sem olvassa a blogom, kivéve Bestet de ő nem tudom mennyire mondhat véleményt, személyesen csak egyszer találkoztunk.

És mégis, Best sokkal jobban ismer mint az régi barátaim.

Álmatlanságban szenvedek. Sokszor éjjel négykor még az ágyban fekszem és a bárányokat számolom. Az időt leggyakrabban a gép előtt ülve tőltöm el. Péntek este rám köszönt Gift. Bárcsak ne tette volna. Kiderült épp Amerikában van. Ez nagyon meglepett és valahogy felzaklatott. Azt hittem végleg kiköltözött, mint ahogy azt ő tervezte, de később kiderült változnak a dolgok és már némiképp másképpen gondolkodik. Azt nem árulta el mi változott, én meg végképp nem kérdeztem. Minek ? Úgyis csak kitérő választ adott volna. De ez a pár mondatváltás elég volt arra, hogy ismét felzaklasson.

Ha fent lett volna messengeren Ő, egész biztosan elmondom neki, hogy szerettem és, hogy meleg vagyok. De olyan pillanatokban, mikor teljesen magam alatt vagyok sosincs fent, és máskor valahogy ez nem akar kijönni belőlem. De előbb utóbb csak eljön az a perc is.

Aztán amikor három körül ágyba kerültem az "ördög" kezdett el hangoskodni a másik szobában. Valamikor négy táján aludtam el. Egész éjjel Vele szeretkeztem álmomban. Ki érti ezt.

Már régebb elkezdtem a Will and Grace című sorozatot. A hétvégén be is fejeztem. A szívemhez nőtt. Megkedveltem a szereplőket, a barátaimmá váltak. Az utolsó részben Jack és Karen eléneklik az Unforgettable című dalt. Valamiért más szemszögből világították meg számomra ezt a dalt, sokkal közelebb hozták érzésekben mint az eredeti előadó. Kevés kellett, hogy elsírjam magam.

A Queer as folk lesz a soros.

Unforgettable in every way... leszek én valaha valakinek ?

Jó nagy zagyvaságot írtam össze megint.

2008. nov. 28. 21:56 - írta Mexx Fly Nemrég összefutottam az utcán K.A.-val. Mint a filmekben. Amikor megláttam elsötétült minden, alig kaptam levegőt, a gyomrom elkezdett furán kavarogni, a pulzusom ezerrel vert. No nem azért mert, hú de jó pasi, mert egyébként az is, csak most ezúttal a neki írt levél miatt vert ki a víz. Remélem nem reagálta le, hogy én írtam neki, legalábbis nem láttam ilyen jelét ennek. Elgondolkodtam mi lett volna, ha úgy írom a levelet, hogy egyből felfedem magam ? Mi lenne, ha tudná ki vagyok, akkor vajon mi lenne ? Tulajdonképpen írhatnék ide a blogba is pár olyan infót, amiről egyből rájönne ki is vagyok valójában, ahhoz viszont egyelőre túl nyuszi vagyok. Az is megfogalmazódott benne, hogy mit tettem volna én, ha ilyen e-mailt kapnék valakitől. Azt hiszem semmit, akárcsak K.A.. Túl nagy lenne a rizikó. És erre akkor döbbentem rá, amikor egy srác minden áron ki akart nyomozni. Néhány adat és máris tudja. Megijedtem és azonnal megszakítottam vele minden kapcsolatot. Naiv vagyok, erősen.

És mi lett volna, ha válaszol ? Akkor biztos megijedtem volna, de nagyon. Sokszor meg annyira reményvesztettnek érzem magam, hogy már nem is számítana, ha tudná.

K.A. pedig még mindig olyan cuki és aranyos, annyira szerelmes tudnék lenni. Elvarázsol. A mosolya, a szemei, az ajkai, a haja. De beletúrnék.

A "buzik" meg mind hülyék, bármilyen ismerkedésem kudarcba fullad, mert mindenki csak a szexre utazik. Eleve már úgy kezdik a beszélgetést, hogy a/p vagyok, ha meg nem ez, akkor a farkam méretére kíváncsiak. Könyörgöm !!!! Egyetlen egy rendes és normális ember sincs ebben a városban, akinek ne ez számítana ???

Ismét érzem. Jön a hullám, próbálok erős lenni, csak el ne sodorjon.

2008. nov. 23. 14:28 - írta Mexx Fly Goner felkérésének eleget téve kitöltöttem az alábbi adatlapot. Valahogy mindig is vártam, hogy valaki felkér egy ilyenre, nem azért mert titkokat akarok magamról elárulni, hanem mert talán arra vártam, hogy ha valaki ilyenre kér fel, akkor talán mégiscsak kíváncsi rám valaki. Íme:

Alap

Étel: A finom ételeket kedvelem, a spagetti mindig nyerő nálam.
Ital: Szénsavmentes gyümölcslevek.
Alkohol(os ital): Nem fogyasztok alkoholt.
Szín: Narancssárga.
Együttes: Annyi van, nem is tudom honnan kezdjem, leginkább a pop és a könnyű rock műfajából.
Színész: Kimondottan kedvenc nincs, a jópasikat nézem :P
Színésznő: Nicole Kidman
Flm: Moulin Rouge
Szám: 9

Hiszel-e...?

Horoszkópban: Nem igazán
Istenben: Igen.
Túlvilágban: Igen.
Földönkívüliekben: Valaminek/Valakinek csak kell lennie, nem hiszem, hogy egyedül lennénk a világűrben.
Magadban: Most viccelsz ? Legkevésbé magamban.

Mit gondolsz róla?

Álmok: Ebben jó vagyok, egész nap álmodozom.
Szerelem: Biztos szép lehet ha viszonozzák. Nekem csak szenvedés és keserűség volt, viszont most már tudom, hogy mégiscsak létezik ilyen.
Élet: Egyre nehezebb és kiábrándítóbb.
Halál: Remélem minél később ér utol, félek tőle.
Dohányzás: Soooooooohhhhhhhaaaaaaaaaaaaaaa.
Káromkodás: Négy éve egy csúf szót sem hallottál volna a számból, napjainkban egyre többet. Le kell szoknom róla.

Egyik-másik

Vanília-csoki: Csoki
Sör-bor: Mondtam már, hogy nem iszom. De egyébként bor, az olyan nemes.
Szárazföld-tenger: Szárazföld.
Fekete-fehér: Fehér.
Hideg-meleg: Meleg.
Nap-Hold: Nap.
Állat-ember: Mindkettő.
Rend-rendetlenség: Rend.

Közösség

Szeretsz vásárolni? Attól függ milyen kedvem van.
Szeretsz emberekkel találkozni? A barátaimmal mindenképpen, de amúgy félek az emberektől.
Szeretsz otthon lenni? Igen, viszont mostanában inkább tekeregnék ha lenne kivel.
Hogy jössz ki a környezeteddel? Úgy gondolom sok vizet nem zavarhatok. Elvagyok.
Mikor ismerted meg a mostani legjobb barátodat? Azt hiszem nincs olyan, de ha mégis, akkor négy éve.
Szeretsz középpontban lenni? Nem.
Szereted, hogy ha boldog emberek vesznek körül? Nekem most ilyenekre lenne szükségem.
És ha szomorúak? Elég szomorú vagyok így is.
Milyennek tartanak a többiek? Nem tudom, kérdezzük meg őket.

Előfordult már, hogy...?

Ültél már repülőn? Nem.
Voltál külföldön? Igen.
Sírtál mások előtt? ÓÓÓÓÓÓÓÓ ez gyakran előfordul.
Másztál fára? Ki ne mászott volna, jó móka volt.
Találkoztál már híres emberrel? Igen.
Eltört egy csontod? Nem, ne is törjön.
Be kellett feküdnöd kórházba? Igen.
Telefonbetyárkodtál? Igen.
Lógtál az iskolából? Nem voltam az a lógós fajta, egyetemről annál inkább.
Úsztál tengerben? Igen. És remélem még úszni fogok.
Voltál templomban? Igen.
Fent maradtál egész éjszaka? De még hányszor.
Táborban voltál? Igen, kétszer.
Gondolatban megöltél valakit? Nem, legalábbis nem emlékszem rá.
Volt autóbaleseted? Nem, ne is legyen.

Egyéb

Jobb- vagy balkezes vagy? Jobb.
Mi van az egérpadodon? Egy számítógépes cég reklámja.
Mi van az ágyad alatt? Remélem, hogy nem a mumus.
Mitől félsz a legjobban? A magánytól és a fájdalomtól. Na meg attól, hogy megaláznak.
Mi jár most a fejedben? Jöhetne már valaki, akit szeretni lehet.
Vannak háziállataid? Nincsenek.

Múlt

Akit a legjobban hiányolsz: Nagymamám.
Amit a legjobban hiányolsz: Egy barátot.
Életed legszebb időszaka: Nem is igazán volt ilyen.
Életed legrosszabb időszaka: Az elmúlt négy év.
Ha visszamehetnél az időben, hova mennél? Ahol eldőlt, hogy meleg leszek. Persze amúgy sem tudtam volna változtatni, de na...
Egy dolog, amit megbántál: Rengeteg, talán azt, hogy sokáig tagadtam magamban a melegségem.
Egy dolog, amit elfelejtenél: Az általános iskolát.
Mi akartál lenni, ha nagy leszel? Orvos, színész, táncos, énekes.

Jövő

Állás: Már megvan, remélem ez is marad.
Házasság: Sosem gondolkoztam ezen, nővel fura lenne, férfival még furább.
Gyerekek: Szeretnék.
Fiad neve: Ami az enyém is.
Lányod neve: Régebb az Anita volt, most nincs kedvenc.
Hol fogsz lakni? Egy olyan helyen, ahol jól érzem magam.
Mit fogsz csinálni 20 év múlva? Ha én azt tudnám.

2008. nov. 20. 21:46 - írta Mexx Fly Pár hete apám arról kezdett el áriázni itthon, hogy mikor nősülök már meg. Mindennek az volt az előzménye, hogy az egyik unokatestvérem fejét bekötötték, ráadásul a nagyszüleimnél is arról faggatódzik a rokonság, hogy mikor esedékes az esküvőm.

Több sem kellett neki, az első leendő alkalommal kifakadt és fél órán át ecsetelte, hogy "Márpedig asszony kell a házhoz. Nősülj meg, én a te korodban már meg voltam nősülve és gyermekem volt. Punktum, nősülj meg." Én már attól agybajt kapok, ha valaki azt mondja a barátnőjére, feleségére, hogy asszony, ez számomra olyan lealacsonyító, mintha csak egy darab tárgy lenne.

Természetesen ezeket mindig illuminált állapotban hozza fel, ilyenkor pedig nem lehet leállítani. Az elmúlt hetekben nem volt olyan hét amikor elő ne hozta volna a témát, sokszor képes órákat zengeni róla. De mindig ugyanazt a pár mondatot.
Hogy ő neki 20 évesen már családja volt, én meg mindjárt itt vagyok 30 (azért még addig van jópár év) és semmi sehol. Hát istenem más időket élünk.

Egy év haladékot kaptam, azaz jövő ilyenkorra nősülnöm kell, mert ha nem ... akkor nem tudom mi lesz.

Most viszont szaladok, mert feleséget kell találnom magamnak, de az az érzésem nehéz feladat lesz, irtó fura egy ízlésem van :))

Kapcsolgattam ma a tv-t és megakadtam a TV2 új műsorán (vagy nem is új ???), azaz inkább Kucserán akadt meg a szemem. Hát az a srác valami isteni. Álmaim netovábbja :D

2008. nov. 16. 21:37 - írta Mexx Fly Fáradt vagyok. Minden szempontból.

A munkámban sem haladok előre, a pár éve elkezdett lelkesedésem kezd alábbhagyni, vagy inkább úgy mondanám belefáradtam, valami újszerű kellene, mert abbahagyni nem akarom, változtatni kellene rajta és nem váltani, mert túlságosan szeretem. Viszont valami megváltozott, kihalt, belefáradtam. Nem tudom. Valahogy most nem jó.

Rájöttem, nincsenek barátaim. Azaz vannak, de az egyik kezemen meg tudom őket számolni. Ez az év eléggé nagy változásokat hozott. A legfontosabb ember az életemből jó pár száz kilométerre költözött, így vele a barátság azt hiszem lassan megszűnik. Még nem látom ennek jelét, de mindenképpen változni fog, sajnos. Akkor ott van egy srác, akivel nem is tudom, nem vagyunk igazi barátok, bizonyos dolgokról nem beszélünk, ő nagyon konzervatív, viszont jófej és rendes srác. De csak időszakonként szoktunk találkozni. Van egy lány, akit több mint tíz éve ismerek. Vele már lassan két hónapja nem találkoztam, most nagyon elfoglalt. Ő sem tud rólam, talán gyanítja, talán nem. Ezt a témát sosem feszengette, a csajozást sem említi soha. Viszont tudom, hogy nagyon fontos vagyok neki. Ő is nekem.

Nehezen tudok társaságban feloldódni. Ha ismerem az embereket akkor nincs baj, viszont ha idegenek között vagyok, akkor leblokkolok, nehezen tudok megszólalni, fogalmam sincs mit mondjak idegen embereknek. Ilyenkor mindig magamba fordulok. Egyszer elmentem egy táborba, ott is annyira magamba fordultam, azt hitték valami bajom van, csupán csak az volt, hogy nem éreztem magam jól közöttük, nem tudtam feloldódni, és nem volt senki, aki megtörte volna a jeget. Talán annyira bezárkóztam, hogy most nehéz nyitni az emberek felé. Valaki azt mondta antiszociális vagyok. Lehet igaza van. Viszont szeretnék valahova tartozni, mert nem akarok minden nap itthon ülni, mert nincs akivel összejönni, akivel kimenni és egyet jót szórakozni.

Érzelmileg is padlón vagyok. Nem tudom mi van. Azt hittem könnyebb lesz, de egyáltalán nem. A világ meg egyre rémisztőbb számomra. Olyanok derülnek ki emberekről, amit nem is gondoltam volna. Az ismerkedés sem megy. Mert nincs akivel. Emberek vannak, de legtöbben csak szexet akarnak, az meg egyelőre nekem nem fér bele. Akkor ott van a másik réteg, aki talán megfelelne, viszont irtó pletykás. Ami nekem megint nem jó. A rendes srácok, akik megfelelnének mindig más városban laknak. Pedig itt is kell lennie valakinek, aki megfelelne. Csak hol ?

Pénteken voltam diszkóban. Azt hiszem két éve nem voltam. A zene pocsék volt, viszont táncoltam, mert hát én szeretek táncolni. Tele volt a diszkó jobbnál jobb pasikkal, fiatalokkal és kevésbé fiatalokkal. 15-17 éves suhancok úgy néznek ki, hogy az állam is leesik. Ha válogatni kellett volna, nehéz helyzetben lettem volna :)

Alig kezdtem el bloggolni és máris megtalált egyik kedvenc bloggerem, és még kommentelt is. Ebből arra következtetek, hogy 979-nek tetszik a bloggom, és ennek én csak örülni tudok. Hiszen én lassan már egy éve olvasom a blogját, amit mellesleg az elején nem kedveltem, csak tudnám miért. Viszont most szeretek, mert egy nagyon értelmes ember, hihetetlenül jól tud írni.

Silence is olvassa a bloggomat, neki is nagyon örülők. A lányok mindig is megértőbbek a melegek iránt :D

2008. nov. 13. 22:21 - írta Mexx Fly Történt már veletek olyan, hogy még a lélegzetetek is elállt, amikor megláttatok egy, számotokra szép lányt vagy fiút ?

Nos velem már többször megtörtént ez mindkét nem esetében. Igaz eddig csak egy lánytól akadt el a lélegzetem, és a hangom de az akkor nagyon.
Tulajdonképpen az egész két perc alatt zajlott, a hölgy az egyik kliensem volt, de olyan gyönyörű, hogy talán még én is szerelmes tudtam volna lenni ... ha már a lélegzetem elakadt tőle :P Volt valami a kisugárzásában.

Fiúk esetében ez többször is előfordult. Tulajdonképpen egy most a napokban, egyik bevásárlóközpontban az egyik ott dolgozó sráctól, valamint a Mol-nál dolgozó szépfiútól.

De ami a legjobban megmaradt az emlékezetemben, az pár évvel ezelőtt történt, amikor még olyan munkám volt, hogy sok alkalmam volt emberekkel találkozni, többnyire azok lakásán (és nem, nem kell semmi perverzre gondolni, tisztességes munka volt).

Egyik ilyen esetkor egyszer egy igazi Adonisz nyitotta ki nekem az ajtót, rajta pedig semmi sem volt csupán egy feszülős boxer. Nem kell mondanom, hogy azonnal megállt bennem a szó, a torkomon egy hang sem jött ki, nyelni is alig tudtam és egyből kivert a veríték. Ilyen gyönyörű pasit én még életemben nem láttam.

Szép nap barnította teste volt, szép formás izmokkal, ehhez gyönyörű arc társult, rövid fekete hajjal és csillogó szemekkel. Az ajkairól ne is beszéljünk. Lefele már nem igazán mertem nézni. De ott is maximális volt a pontozásom.

Szédülve hagytam el akkor azt az épületet és hetekig álmodoztam arról a pasiról. Megizzasztott.

2008. nov. 11. 21:13 - írta Mexx Fly Mostanában többször voltam a Mol benzinkútnál tankolni, és felkeltette az érdeklődésemet egy NAGYON cuki srác. Tulajdonképpen amikor először láttam épp az előttem lévő autót mosta le, és többször rám nézett, nekem meg csak annyi kellett, mert amúgy is édes nagyon (elolvadok annyira). Aztán ebből szemkontaktus lett. Amikor bementem fizetni, akkor ő már bent ült egy asztalnál és akkor is bámult, én meg persze őt. Amikor meg elhajtottam éppen kifele tartott és akkor is rámnézett, én meg rá :) Ez volt első alkalomkor.

Ma ismét ott volt, de ma már úgy mentem oda, hogy kerestem a szememmel. És szerencsére meg is találtam és ő is engem :) Most nem volt annyi szemkontaktus, de azért nézegettük egymást.

Nem tudom eldönteni. Vagy ismer valahonnan és azért néz. Vagy néz, mert én is nézem (de még mennyire, majd kiesnek a szemeim), vagy meleg és talán tetszem neki. Jajjjjjjj..., hogy lehetne ezt kideríteni ???

De xar ez a meleg élet, mert azért csak nem mehetek oda hozzá, hogy figyelj olyan édes vagy, nem adod meg a telefonszámod. Mert mi van ha heteró ? És meglehet, hogy az, mert melegnek nem látszik. Irtóra édes, el vagyok teljesen varázsolva. Már alig várom a következő Mol látogatást.

A hétvégén elmentem egy bevásárolóközpontba, ahol szintén volt egy aranyos srác, olyan édes volt, hogy legszívesebben megszeretgettem volna ott helyben.

Elvesztem a fejem az aranyos srácoktól.

Kellene már valaki, de nagyon.

2008. nov. 6. 23:12 - írta Mexx Fly Jobban, mint gondoltam volna...